Tudom, kicsit lírai a cím. De akármennyire is bolondnak gondolnak miatta, beleborzongok, valahányszor a belváros utcácskáinak kövét koptatom. Talpam alatt ezeréves kövek, emlékek rejtőznek. Ha felszínre kerülhetnének elmesélhetnék az akkor volt időket. Így csak sóhajuk jut fel a felszínre, és csak azok hallják, akiknek a lelke kinyílik szavukra. 

Amikor itt járok, észre sem veszem, s gondolataim már akörül keringenek, vajon, most épp mi van alattam. A várfal egy darabja? A város első templomainak egyike? Valamelyik középkori polgár háza, ahol családjával élt, a gyerekeit nevelte? Egy kereskedő üzlete? Szerencsére elmondhatom, bármelyik belvárosi utcán haladunk, valamelyik biztosan ott lesz, mélyen a föld alatt megbújva.

Hogy valamennyire az idelátogató is képet kaphasson e kincsekről, búvárkodtam egy kicsit a Fejér Megyei Hírlap archívumában, és megosztom egy részét annak, amit találtam. A hírlap a mi újságunk. Neki köszönhetően számtalanszor kaptunk már hírt ásatásokról és a város középkori emlékeihez köthető eseményekről. Amit közlök tehát nem tudományos igényű írásként adom át önöknek, inkább csak egy csipetnyi középkori életérzést szeretnék továbbítani. Remélem ez jut majd eszükbe, ha egyszer a megemlített területeken áthaladnak. :)

 Annak idején, 1978-ban, amikor elkezdtem Székesfehérváron a ténykedésemet, első dolgom volt, hogy összegyűjtöttem az írott forrásokat, a középkori ábrázolásokat és az alaprajzokat. A kora középkorból származó alaprajzokat egyszerűen felraktuk a mai térképre és ebből szinte centi pontosságra megállapítható, hogy merre vezetett a várfal. A munka közben pedig figyelembe vettük természetesen az azóta előkerült leleteket is.
 Ebből a térképből egyértelműen látszott, hogy a városfal vonala merre húzódott, így nem véletlen az sem, hogy hol ástunk most a fürdőben, egyébként itt jelenleg több helységben is folynak ásatások. 

 Az alapozás alja, az átlagosan a mai szint alatt 2-3 méterrel van, városrésztől függően. A település ugye egy szigeten épült föl, ez a mai Belváros, amit a Tatárjárás után alakítottak ki, a külvárosokkal együtt (egy a Bakony és a Vértes felől húzódó földnyelven). A város legmagasabb pontja 107 méterrel van a tengerszint felett, aminél itt a fürdőben kicsit alacsonyabban vagyunk. Találtunk feltöltési réteget is, ami a mocsárból kitermelt földanyag, ami akkor került ide, amikor a várárkot kiásták. Ez egy tömör fekete réteg, amit 2-3 méterre találunk a föld alatt.

 Ez attól függ, hogy milyen szempontból nézzük. Nekem például nem az, mert tudtam, hogy mit keresek és nagyjából azokat a dolgokat találjuk meg, amire az ember számít. Hogy aztán tényleg megtaláljuk-e azt, amit szeretnénk az szerencse is, mert a későbbi építkezések során totálisan megszüntethetik az emlékeket, csak a helye marad meg a dolgoknak, vagy még az sem.

 Annak idején, amikor a Posta épült vita volt arról, hogy áshatok-e, ugyanis az építkezést határidőre be kellett fejezni a kötbér miatt. Aztán az akkori polgármester kijelentette, hogy "uraim, nekünk egy ezeréves városunk van, itt minden érték ami előkerül és minden szenzáció". 1664 körül a híres török utazó Evlia Cselebi, aki leírta, hogy a "gyaurok", azaz mi magyarok messze földről ide zarándokolnak azzal a céllal, hogy a Királyi Bazilika szent földjéből egy csipetnyit magukkal vigyenek. Fehérvár mindig is az ország szíve, szakrális központja marad és ami innen előkerül, az szenzációnak kell, hogy legyen.

 A városfal nyomvonala végigkövethető. Egy korábbi ásatásom folyamán 1981-ben megtaláltuk a korai Királyi Palota romjait a Székesegyház dombján, megtaláltuk a IV. Béla korabeli palota maradványait, ami az Országzászló tér fele van. Tudjuk, hogy hol volt az erődített egyházi központ, tudjuk a három legkorábbi templom helyét is. A Szent Kereszt templom, ami a mai Rózsa utca 4 környékén volt, a Szent Bertalan templom ami a Törökfürdő helyén volt, és a mai Ferences templom épült fel a Szent Jakab templom helyére. Mindháromnak megvolt a maga településrésze: a Szent Kereszt volt a káptalan jobbágyainak a temploma, a Szent Jakab templom a betelepített latinoké, illetve a kereskedők plébániatemploma volt, a Szent Bertalan pedig a várjobbágyoké lehetett.

A középkorban hogyan nézett ki Fehérvár környéke?

- Némelyik mai község, például Sárkeresztes területén négy-hat falu is volt a középkorban. Fehérvár területén is 13 falut regisztráltunk. Ezek között volt például Péterfalva, Szelény, Szentgyörgy 2, Sárszabadi, Győri, Csabja, Ürömegyháza, Salamonfölde, Kisfalud és Csala. Vagyis a középkori Fehérvárt egész egész településhalmaz vette körül. Ezek gondoskodtak az élelmiszer-ellátásról.

- Részben igen, részint korábban a tatárjárás idején is néptelenedett el település, de a kettő között is volt egy pusztásodási szakasz. A cserépleletek pontosan megmutatják, hogy hol volt emberi élet. Egyébként azt is tudjuk ma már, hogy Fehérvár jóval nagyobb volt a korábban gondoltnál, hiszen az úgynevezett Budai külváros egészen az Öreghegy széléig elért. A török világutazó Cselebi 1564-ben leírja, hogy a külvárosban kétezer házból álló település volt. A házak zöme a harcokban elpusztult. Még a török megszálás előtt az 1400-as évek közepén készítettek egy erődítésrendszert, ez a mai Honvéd utca vonalában húzódott a Stéger Ferenc utcáig, az Ybl-lakótelepig. Ez az erődítés a Budai kaput védte. Sokáig azt hittük, hogy ezen erődítésen belüli terület a Budai külváros, mert az adatok hiányosak voltak. Mára kiderült, hogy ez a külváros jóval nagyobb volt.

- Pontosan. S egységesen Budai külvárosnak nevezték, ugyanis nem volt külön neve. A Sörház téren például megtaláltuk a Szent Erzsébet-templom maradványait, s csontokat, kőfaragványokat. A Csiszár utcában volt a pellengér oszlop és ott is találtunk templomot. Megvan annak a templomnak - a Szent István-templomnak - a maradványa, ahol a koronázásra érkező királyok átöltöztek. Így jobban tisztázódott a koronázási bevonulás útvonala. A település nagyságáról úgy is gyűjtöttünk anyagot, hogy annak idején a Videoton színjátszókör tagjait kértem meg, járjanak házról házra cserepet gyűjteni. A leletek kirajzolták a város kiterjedését. Azt mondhatjuk, hogy az Árpád-kori és késő középkori Fehérvár alapterületében nagyobb volt, mint a korabeli Bécs vagy Párizs. Lélekszámra nem tudjuk, ám itt a házak zöme félig földbemélyeztett faház volt, így itt felfelé nem nagyon terjeszkedtek. Sajnos a nyugati városokkal ellentétben az alaprajzok sem maradtak fenn. Korbeli utazók még a belváros területéről is leírják, hogy voltak időtálló házak, de fából építettek is.

- A kutatásaim alapján négy periódust tudok szétválasztani. Az egyik a tatárjárás előtti időszak, majd a IV. Béla által alapított város periódusa, azután a Mátyás nevéhez köthető szakasz, s a törökkori időszak. A korai királyi vár a mai székesegyház helyén állt. IV. Béla egy tervezett várost építtetett a tatárjárás után. Középen volt a Piac tér, s északra és délre is három utca vezetett. A déli utak nem szabályosan mentek, s ott találtam meg a régi királyi várat. A Kossuth utca 3., a Géza nagyfejedelem tér és az Arany János utca több háza ráépült az egykori várra. Annak kapuja valószínűleg az utóbbi utca vonalában volt. Maga a vár négyzet alaprajzú, amelyet később a déli oldalon félköríves terasszal kibővítettek a Kossuth utca 9. vonalától a Megyeház utcáig. A vár középpontjában volt a Géza fejedelem által építtetett templom, amely helyett IV. Béla egy egyhajós, keleti toronypáros templomot, a Szent Péter-templomot építetett. Ebben is volt trónus és szerepe volt a koronázásoknál, lovaggá ütéseknél.

- Az a Belváros legmagasabb pontja, így nyilván szerepet játszott. A Lakatos utca, Kossuth utca, várfal közötti terület volt az egyházi központ. Tengelyében a koronázó templommal. Attól északra volt a préposti palota, a mai püspökség udvarában, délre pedig a Vasvári utca területén a kolostor és a káptalan területe volt. Kerítéssel, erődítéssel körbevéve. Így a vásártér forgalmát az egyházi és a világi központ felügyelte. A harmadik oldalon, a mai Szent Imre-templom helyén volt a Szent Jakab-templom, a kereskedőváros temploma. Ez a szerkezet megegyezik a korabeli nyugati városok belső szerkezetével.

- Valószínűleg a mai Fő utcán lehetett bejutni Buda felől, illetve a Palotai kapun, a mai Liszt Ferenc utcán át lehetett eljutni délre és Várpalota, Veszprém felé. IV. Béla a korabeli nyugati szisztémák alapján építtetti át a magyar várakat, városokat és utóbbiakat telerakja németekkel. Itt is volt egy német terület, a németek utcája, a mai Kossuth utca. A polgárok kiépítik a városfalat, ami Budán és itt is ívháromszög jellegű. Itt Fehérváron a Basa, Bástya utcák, a Várkörút, Országzászló tér közötti területen volt a négyzetes alaprajzú késői királyi vár, ami a lebontott régi vár helyett épült. A várfalakkal párhuzamosan futott a palota fala, ez a leletekből gyönyörűen kivehető. A vár mellett volt egy várszoros, ahol be lehett jönni a régi Budai kapun és a Basa utca 2. vonalában volt egy kaputorony, amin keresztül lehetett a városba belépni. Tehát az új királyi vár kontrollja alatt. Egy 1601-es metszeten és egy akkor készített alaprajzon még látható, tehát akkor még állt a vár. Az ásatások során sorra jönnek elő a falmaradványok, s pontosan ott, ahol a korabeli ábrázolás alapján lenniük kell. Később ezt az újabb várat is megszüntették, mert már elavult. De 1738-ban a városalaprajzokon még királyi palota néven szerepel. Közben megépítik a Királybástyát, s a kaput áthelyezik a Fő utca felé. Ez Vatay festményén kiválóan látszik. Azután a Budai kapuhoz torony is épül. 

- Azt hiszem egy kis emléktábla jelzi csupán. Pedig helyes lenne, ha egy nagyobb táblán, legalább egy rekonstrukciós rajzzal jeleznénk. A régészettel nem foglalkozók előtt is érzékeltetni kellene milyen volt a kapu, hogyan nézhetett ki.

- Két kapu volt. A külső Mátyás idejében épült, és egy 14. századi kapu, ami a Liszt Ferenc utca 7-9. környékén volt. A kövezeten a falak helye jelezve van. A külső kapu falvonalát pedig a járdaszintnél magasabb kövezés jelzi.

- De tábla ott sincs.

- Nincs. Már mondtam az önkormányzatnak, hogy saját zsebből kifizetem, csak csináljanak már egy táblát. A múltkor hölgyek nem a legszalonképesebb szavakkal forszírozták, hogy vajon ki építette oda azt a rücskös járdát. Vagyis az emberek nem tudják, hogy mi az.

- A városfalak építésével egyidőben, azok védelmére készült el a vizesárok. 1602-ben két földerőd is épült a két kapu elé a támadók ellen, hogy a vizesárok túlsó oldalát is biztosítsák. A vizesárkok egyébként a mai Mátyás király körút, Szabadságharcos út és a Várkör út helyén húzódtak, és a mai Koch László út vonalában.

- Az olasz rendszerű szögletes bástyák. Az Ady Endre út 9-11. mögött volt az észak-nyugati rondella, ami helyett 1802-ben az olasz bástya épült, az újabb királyi vár helyén a Király bástya, a Monostor bástya a koronázó templom közelében. Akkoriban határvidék volt ez a térség, Elpusztult a Budai külváros, elpusztult a déli külváros, az Újfalu. Elpusztult a nyugati szárazulaton lévő Johannista kolostor és a Szentkirályföldje. A városfalakon belül is sok minden elpusztult, hiszen voltak ostromok és sokszor tűz is pusztított. A koronázó templom és a prépostság épületének romjai megérték a törökkor végét. A királyi palota megmaradt termeiben török közkatonák laktak. Megmaradtak a városfalak. Elpusztult a Szent Bertalan-templom. A Szent Jakab-templom egy 1700-as évekbeli ábrázoláson még szerepel, a Szent Kereszt-teplomból a törökök dzsámit csináltak, vele szemben állt a Rózsa utcában egy középkori ház, aminek ma csak a pincerésze van meg. A Hiemer-ház tömbjében is több középkori ház maradványait sikerült feltárni. A Jókai utcában egy középkori ház teljes pincéje épen maradt. A Szent Bertalan-templom helyén épült fel a törökfürdő. A Városház téren dzsámit építettek a törökök, ugyanott egy fürdő is épült és egy jégverem. Megmaradt a városháza épülete, a Szent Péter-templom és a Szent Anna kápolna. E két utóbbi is dzsámiként működött. Van számtalan pince, ami középkori, vannak épületek, amelyeknek középkori nyílászáróik vannak. Bartos Gyuri barátomék éppen a Megyeház utca 9-ben tárnak fel középkori házat. De mondhatnám a Jókai utca 3-as épületet, amit a Hiemer-ház munkái kapcsán találtunk meg. Az árucsarnok az Oskola út, Juhász Gyula út sarkán Közép-Európa egyik legszebb áruháza a 15. századból. Összességében elmondható, hogy azok a jellegzetességek, amelyek Nyugat-Európában a városokban meg voltak, azok itt is. Csak nálunk sok minden föld alá került, vagy mai épületekben rejtőzik.

- A Szent Kereszt-templomot, ami az ország egyik legrégibb temploma, a másik pedig a törökfürdő. Ami kétrészes (női, férfi) gőzfürdő volt. Jó lenne a Városház téren feltárni az ottani fürdőt, ami egy 1689-es rajzon látható.