Fehérvári anziksz

... mert már csak kettőt alszunk és  felszáll velünk a gép.

Az első repülésem lesz ez,  és már most elmondhatom, ha a következőt is így csináljuk, akkor egyben az utolsó is. Nem, egyáltalán nem aggódom a gép levegőben maradásának csekély esélyei miatt. Nem vagyok ijedős fajta. De repülni amellett, hogy nem olcsó, még macerás is. Én pedig utálom a macerás műveleteket. Pontosabban csak azt, ami másnak hoz pénzt, de engem macerál.

Aki hozzám hasonlóan nem volt eddig oly "szerencsés", hogy égbe szálljon egy utasszállító alkalmatossággal - de szeretne - annak elmesélem, mi vár rá.

Az "olcsó" utazáshoz elengedhetetlen, hogy kábé fél évvel előre gondolkodjunk. Megnézzük az áhított időpontra szóló repjegyek árát több szolgáltatónál és összehasonlítsuk őket egymással. Giga különbségek lehetnek! Hamar felismerhetjük, hogy a vágyott - és nekünk ideális dátumon - épp nem a legolcsóbb jegyárat ajánlják, ezért keressük meg a legjobb árat, és igazítsuk hozzá az utazásunk kezdetét. Első felismerés tehát, hogy nem mi diktálunk, hanem a légitársaságok. Persze köthetjük az ebet, akarom mondani az időpontot a karóhoz, de akkor nyúljunk mélyebben a bukszába.

Olvassuk el alaposan a weboldalon lévő információkat, még az apróbetűs részeket is! Amit ott nem találunk meg, arra kedvesen és türelemmel válaszolnak a reptéren (Liszt Ferenc repülőtér, 1-es terminál). Vegyünk utasbiztosítást, még ha plusz költség is. Nagy segítség lehet, ha baj történik. Ezen ne spóroljunk!

Interneten a legegyszerűbb megvásárolni a jegyeket. Nem kell tőle félni, ha a hivatalos oldalakon bonyolítjuk a tranzakciót akkor nem vernek át senkit. Azt tudni kell, hogy Maestro bankkártyát nem fogadnak el. A minimum, hogy egy Mastercard legyen kéznél. Az időpont lefoglalása ( megrendelés) után a kártyáról azonnal levonódik az összeg. A rendelés menete egyébként elég egyszerű és értelemszerű, a netes rendszer kiírja, elmagyarázza, mikor, mit kell csinálni. Ha mindent elintéztünk, akkor a megadott e-mail címünkre küldenek minden, (terminállal, járatszámmal, időponttal, stb-vel) visszaigazoló infót. Ezeket később elő tudjuk hívni az oldalról.

Mi úgy próbáltunk még spórolni, hogy pusztán kézipoggyászt viszünk. Nem kell megijedni, ez sem retikült jelent, hanem egy meghatározott méretű kisbőröndöt. Ennek mérete - minden légitársaságnál más-más - az Easy Jet-nél (személyenként): 56x45x25cm. Nem több egyetlen centivel sem. Ha a méretet túllépjük, a bőrönd a földön marad! Semmilyen más poggyászt nem vihetünk fel a gépre! Sem fényképezőgép táskát, sem kistáskát, sem övtáskát, semmit. Illetve a pontos felszólítás úgy hangzott, hogy "attól függ, milyen a poggyászt átvizsgáló őr". Van, aki engedékenyebb (övtáska mehet), van aki nem (övtáska marad). Ne kockáztassunk azzal, hogy szabályokat feszegetünk, mert ha bogaras alkalmazottal akadunk össze, az elkobzott cuccunk mehet a kukába. (Nem kapjuk vissza, vagy nem utazunk el.)

A kézipoggyászban sem lehet egy csomó normális dolog. Leginkább a folyadékokat tartalmazó, 100 ml-nél nagyobb tubusok, palackok és tégelyek kivihetetlenek, s még az ennél kisebbek mennyisége is szabályozott. Erről alaposan tájékozódjunk, mielőtt nagy lendülettel elcsomagoljuk piperészkedésünk kellékeit. Folyadéknak minősül ugyanis az arckrém, fogkrém is, sőt gyakran még a szájfény is gyanút kelt!"Hála" érte a kis terroristáknak, akik már mindenféle holmival képesek robbantgatni, gépeltéríteni.

Na, nekem itt gurult el a gyógyszerem. Sem esernyőt, sem fényképezőgép állványt, sem manikűr készletet, sem folyadékot, sem vitaminokat nem vihetek magammal. Utóbbit azért, mert a sokféle étrendkiegészítőm eredeti, bontatlan csomagban nagy helyet foglalna, összeöntve egybe a soknapi adag pedig kábítószernek látszó dolog, ezért elkobozható. 

Aki mindezt a tortúrát el szeretné kerülni, vagy hagyja itthon az imént felsorolt földi hívságokat (mint mi), vagy vegyen még elő a pénztárcájából annyi pénzt, hogy külön poggyászjegyet  vásárolva (nekünk annyiba került volna, mint egy személy repülőjegye!), egy plusz nagybőröndöt feladjon a gépre. Azt a gép rakterében szállítják a végcél felé, míg a kézipoggyász velünk utazik az utastérben. Lehet választani kérem!

Angliába szerencsére nem kell már az útlevél, elegendő a személyi igazolvány, azonban fontos infó, hogy a repjegyek névre és igazolványszámra szólnak. Akármelyikben történik a megrendelés és az utazás között változás, akkor az már az utazást veszélyezteti. Nem fog ugyanis egyezni a leadott adat és az új, ezért az illető nem utazhat. Nincs apelláta! Ebben az esetben az aktuális (aznapi!) áron kell megvenni egy új jegyet és azzal repkedni. Szóval nagyon legyünk észnél, amikor jegyet rendelünk, nézzük meg, nem jár-e le az okmányaink érvényessége. 

Ha valaki neten rendel jegyet és a visszaigazoló e-mailt kinyomtatja, annak nem kell a becsekkolásra sorban állnia. Legalábbis a mi légitársaságunknál így van. A többinél kérdezzék meg előre. Emiatt nekünk nem kell a felszállás időpontja előtt minimum két órával kiérni a reptérre. A kinyomtatott visszaigazoló mail tulajdonképpen a repülőjegyet helyettesíti. Ha ezt nem visszük magunkkal, akkor álljunk be a sorba, és várjuk a csekkolás végét. 

Na, azt hiszem elsőre ennyi volna. Lassan már ott tartok, hogy a következő körre inkább kocsival megyek. Igaz, az minimum két nap, de legalább szép az út, és azt viszek magammal, amit akarok! Még a szobabiciklim is elférne!!! :D

Folytatása következik hamarosan, immár angol hon fővárosa mellől, Sussex-ből, East Grinsteadből. :) :) :)