Bejegyzések
Madarak és Fák Napja a zámolyi szőlőhegyen
Délután felhívott a barátnőm, hogy megkérdezze, mit csinálok éppen.- Punnyadok a gép előtt. - válaszoltam a legnagyobb természetességgel.
- Akkor jó, mert ráérsz kirándulni velem! - ragyogott fel a hangja a vonal túlfelén.
- Rendicsek! - vágtam rá gondolkodás nélkül. Valóban, miért is ne mehetnék tekeregni egyet vele!? Ugyan mi akadályozna meg benne? A facebook amit már órák óta, értelem nélkül bámulok? Na neeem!
- 15 perc és ott vagyok! - szállt ki az éterből.
Fél óra múlva már felfelé caplattunk a hegyen. A hátunk mögött pedig ott széplett az otthonom.
Gyönyörű táj ugye? Az biztos, hogy nem dicsekedhet mindenki ilyen lakóhellyel. Ám az is tuti, hogy mindenkinek a közelében van egy ilyen hely, vagy legalább hasonló, de az is lehet, hogy ennél sokkal szebb is. Nincs kifogás tehát arra, hogy könnyű úgy kirándulni, ha kéznél, akarom mondani, lábnál vannak a szép helyek.
Miért nem látjuk meg a közelünkben lévő lehetőségeket?
Mivel engem sem eresztett a gazdasági válság bő lére, sőt, inkább a nélkülöző kategóriába sorolnám magam, nem tehetem meg, hogy külföldi nyaralásokra nevezzek be vagy itthon, valami sokcsillagos wellnessben áztassam magam. Azt azonban soha nem akarom megvonni magamtól, hogy csodás tájakon barangoljak kedvem szerint. Méghozzá minél kevesebb pénzből, lehetőleg nulla forintból. A kirándulások általában a legolcsóbb szórakozási lehetőségek. Nekem most annyiba került, hogy hátamra kaptam a zsákom, benne egy kis ivóvízzel és esőkabáttal, meg egy szem almával. Ja és a fotómasinával. Fel a túracipőt a lábamra és gyerünk!
Utunk gondozott kis présházak, apró telkek között kanyargott. Testünket, lelkünket, szívünket lassan energiával töltötte fel a lombok zöldje, a kerti, réti és erdei virágok színpompája, a madarak csivitelése, az őzek neszezése, látványa. Aki figyelmes szemmel, nyitott szívvel kirándul az megláthatja az természet kincseit.
Ez különösen akkor fontos, ha gyerek is vannak a családban. Nekik létfontosságúak az ilyen felfedezések. Izgalmas élmény számukra egy óriási pók látványa, vagy egy lencsevégre kapott levelibéka és gyík. Pláne, ha ők a szerencsés fotósok!
Feltöltött fotóim mind-mind a környéken készültek. Mi már tervezzük a következő túrát Csókakőre. A vár a Vértes másik oldalán magasodik a táj fölé. Jó kis séta lesz, úgy cirka tíz kilométer! Oda már jóval többen megyünk, s útközben remélem megtudom majd mutatni társaimnak mindazt a csodát ami engem nap mint nap körülvesz.
0 Responses to “Madarak és Fák Napja a zámolyi szőlőhegyen”: