Bejegyzések
A dégi Festetics-kastély, a szabadkőművesség, és az úttörő mozgalom
Talányos a cím? Mindjárt megértik hogyan függ össze egymással mindez.
Sajnos én még nem jártam itt. Nov.5-től aludta téli álmát a kastély, ám már ébredezik. Április 1-től újra kitárja kapuit és remélem, hogy hamarosan felfedező útra indulhatok és benézhetek minden zugába. Mostani írásommal talán kedvet csinálok ahhoz, hogy önök is eljöjjenek ide. Igaz, a park egész évben látogatható, így a téli öltözéke is megleshető volt, bizonyítva hogy csak azért, mert kint esik a hó, s a hőmérséklet nem a pluszok felé közelít, még nem kell a szobánk mélyére gubóznunk. Na, ezt ne nekem bizonygassa szegény, mert én igenis a mélyére gubózom annak a szobának, sőt, ha lehet inkább a kandalló mélyére telepedek vastag takaróval bebugyolálva!
A dégi kastélyban az a jó, hogy látogatható. Nem költözött bele kórház, árvaház, egyéb intézmény, illetve már kiköltözött belőle (a nevelőintézet), így a kulturisták végre jól jártak. Korlátozás nélkül gyönyörködhetnek a Pollack Mihály által tervezett klasszicista épületben, művelődhetnek a létrehozott kiállításokon és élvezhetik a park kínálta programokat.
 |
| A kastély (a kép a Vendégváró c. kiadványból való) |
E kis előszó után sorolom is, hogy mi mindent adhat nekünk e hely.
Először is, itt van rögtön az az adat, hogy itt őrizték a Szabadkőművesek titkos levéltárát, több, mint egy évszázadon át. Azt is pusmogják, hogy szabadkőműves központ is volt, ám a rejtélyes gyűlésekről nem maradtak fenn bizonyítékok. Milyen titokzatos elnevezés: szabadkőműves. Azonnal megmozgatja az ember fantáziáját. Titkokat, összeesküvéseket, ármányokat, korrupciót, veszélyes és félelmetes rituálékat, beavatási szertartásokat sejtünk mögötte, de tudni semmit sem tudunk. Legfeljebb a fantáziaszülte filmélményeinkbe kapaszkodhatunk. Ezért izgalmas!
Vannak akik a 12. századi Templomos lovagoktól eredeztetik őket, és vannak, akik inkább a 18. századra teszik a mozgalom megszületését. Tény, hogy legtitkosabban és legaktívabban az 1800-as években működtek és elveik rohamosan terjedtek az egész világon. Mára többmillió tagot számlálnak, és olyan szervezetként ismerik őket amely jelentős összegekkel támogat jótékony célokat. De a sustorgás még mindig róluk szól, titkok még mindig övezik tevékenységüket és támadások is érik a mai szabadkőműveseket is bőséggel.
A szabadkőművesség általános jelképe, a derékszög és a körző. A szögmérő vágyaik kordában tartására és tetteik erkölcsi kódexhez igazítására inti a tagokat. A derékszög a becsületességet és igazságosságot jelképezi. A vakolókanál jelentése a kötelékek megerősítése, a felebaráti szeretet és testvériség terjesztésének és megalapozásának eszköze.
A jelképrendszer központi eleme a G betű. A nagy geométert, a világegyetem építőjét jelenti, vagyis a felsőbb lényt, a felsőbb értelmet, bárki vagy bármi is legyen az a testvériség egyes tagjainak a hite szerint.
Több rituális kézfogást és gesztust is alkalmaztak egymás felismerésére. Jelrendszerük bonyolult volt, de tagjaik számára tökéletesen érthetővé tette, hogy az idegen akivel találkoztak közéjük tartozik-e és azt is, hogy a hierarchia melyik lépcsőjén áll.
Magyarországon 1749-ben alakult meg az első páholy Brassóban és ettől kezdve gyorsan létesült több is az ország más területein. A páholyok nyelve ekkor még a latin vagy a német volt. Az első, nagyobb terjedelmű, magyarul írt szabadkőműves nyelvemléket Báróczi Sándornak köszönhetjük. Ő is egyike volt a Mária Terézia udvarában szolgáló testőríróknak. Kármán József, Széchenyi Ferenc (a "legnagyobb magyar" édesapja), Festetics Antal is tagja volt valamelyik páholynak. Bécsi páholyokban is dolgoztak magyarok, például Born Ignác (természettudós), akiről Mozart, A varázsfuvola című operájának Sarastroját mintázhatta.
II. József a saját szolgálatába akarta állítani a szabadkőműveseket, azért az ő működésükre is kidolgozott egy sor rendeletet. I. Ferenc császár azonban már betiltotta mozgalmat birodalma egész területén. 1848 után kissé feléledt a mozgalom és Kossuth Lajos is kérte a felvételét a "Kossuth Lajos, a dicső fény hajnalához" elnevezésű páholyba. A forradalom utáni megtorlás évei azonban nem voltak alkalmasak a mozgalom újjáélesztésére, viszont teljesen megszüntetni sem tudták azt. A kiegyezés után újra működési engedélyt kaptak. 1919-ig élte fénykorát a magyarországi szabadkőműves mozgalom. Az imént felsoroltakon kívül - a teljesség igénye nélkül - megemlíthetjük még Ady Endre, Heltai Jenő, Benedek Elek, Kresz Géza, Kosztolányi Dezső, Wekerle Sándor nevét is. A teljesség igénye nélkül mondom, hisz a közel száz páholyban, mintegy 11 000 szabadkőműves dolgozott még rajtuk kívül.
Olyan férfiak szövetsége ez, akik saját maguk erkölcsi és szellemi tökéletesítésével - testvéri közösségben és a szeretet szolgálatában - elősegítik az egész emberiség fejlődését, és támogatják a rászorulókat. A szabadkőműves program szerint a szervezet tagjai tevékenységük során a magasabb szellemi-erkölcsi értékek közvetítésével, a felvilágosodás és humanizmus hagyományainak fenntartásával és terjesztésével, munkájuk révén tevékenyen alakíthatják a társadalmi folyamatokat, amelyért felelősséggel tartoznak.
Tudták, hogy bár alapvetően férfiak "játéka" ez, de van a világon két női páholy is?
Rengeteget lehetne még írni róluk. Akit felcsigázott a téma, az mindenképpen látogasson el Dégre, hisz ott az egykori könyvtárban megismerkedhet a szabadkőművesség magyarországi történetével, a Festeticsek és Dég mindebben betöltött szerepével. Bepillantat a rítusokba és megtudhatja mi a mozgalom lényege.
Van egy másik állandó kiállításuk is, a "Botanikai szalonban". Itt eredetileg a családi herbáriumot őrizték, ma pedig botanikai és kerttörténeti kiállítás kapott helyet.
A mai gyerekek talán már azt sem tudják, mi fán terem az úttörő. Bezzeg mi! Akik alig vártuk, hogy nyakunkba kössék a kék nyakkendőt, hisz kisdobossá válni nagy megtiszteltetés volt, aztán mire a piros nyakkendőhöz értünk, már tele volt a hócipőnk a végtelen hosszú, ünnepélyes zászlóavatással, tisztelgéssel, kommunista indulókkal és mozgalmi beszédekkel dúsított, iskolai úttörő ünnepélyekkel. Ám nem csak erről szólt az úttörő lét! Fantasztikus nyaralásokról, ma már nosztalgiával mesélt versenyekről (Ki tud többet a Szovjetunióról? Emlékeznek?), úttörővasútról és még ezer élményről is. S hogy hogy jön ez ide? A kastélyban egy szobát az egykori nevelőintézet emlékére úttörőszobának rendeztek be. Vörös fal, rengeteg fotó az ünnepségekről, hétköznapokról. Apró dokumentumok egy korról, melyet a gyerekeink már csak innen ismerhetnek meg. Vigyük el őket ide!
Az úgynevezett Kék szalonban a 19. század lakáskultúráját ismerhetjük meg.
Nagyjából ez vár ránk belül, de ha kívül akarunk szétnézni sem bánjuk meg. A kastélypark 300 hektáros volt. Sajnos az államosításnak áldozatul esett területen módszeresen kitermelték a történeti faállomány nagy részét. A szűk kastélykörnyezet kb. 35 hektáron szerencsére megőrzött néhány faóriást, facsoportot, tágas tisztást, tavat, patakot, kerti építményt. Ez is elegendő egy egész napos kirándulásra, piknikezésre, horgászásra, biciklizésre.
A park egyik mesterséges szigetén áll az ún. Holland-ház. Aprócskán, meseszerűen, vörös-fehéren. A nedves-lápos talajba vert vörösfenyő oszlopokon áll. 1980 óta vezet hozzá fahíd, előtte dróton húzott csónakon közelítették meg a vízen keresztül. A 19. század végén épült meg abból a célból, hogy a család tüdőbeteg tagjai itt gyógyulhassanak. Hitték ugyanis, hogy a gümőkórt az istállóban összegyűlő ammónia, a pormentes levegő, a tehéntej és a jó táplálkozás gyógyítja. Így együtt! A kis házikó aljába tehát istállót raktak, efölé meg egy lakószobát úgy, hogy az ólból felszálló levegő szabadon áramolhasson a szobában. Brrr! Milyen "kellemes" gyógymód! Gondolom a tejet eszükbe sem jutott felforralni. Itt "gyógyult" Festetics Andorné, míg bele nem halt a betegségébe. Ott nyugszik ő is a park egyik sarkában, a patakok által közrefogott kis dombon, a családi temetőben.
Hogy mi minden szépséget, értéket rejt még a Festetics kastély és parkja, azt nézzék meg a saját szemükkel! Én is ezt fogom tenni!
Információk és térkép:
Nyitva tartás szezonban: | április 1. - november 5. | naponta: 10 - 18 óráig |
szünnap: a hétfő | ||
Nyitva tartás szezonon kívül: | A park egész évben korlátozás nélkül látogatható | |
Cím: | 8135 Dég, Hunyadi János út 11. | |
Telefon: | +36 25/237-392 +36 25/237-392 |
0 Responses to “A dégi Festetics-kastély, a szabadkőművesség, és az úttörő mozgalom”: