Fehérvári anziksz

Örömmel tétetik közhírré, hogy Fejér megyéből több, mint kétszáz hungarikum jelölés érkezett a hungarikum konferenciára ééés ebből 68-at be is mutattak a rendezvényen! Ezek mutatkozhatnak majd be az országos hungarikum-fesztiválon, a Parlamentben.

A tüsténkedés a készülő hungarikum-törvénynek köszönhető. Végre! Remélhetőleg novemberben elfogadják a tervezetet, s ez (remélhetőleg) megfelelően fogja szabályozni ezt a mindeddig meglehetősen szabályozatlan - de szerintem nagyon fontos - témakört. A makói hagyma, a szegedi téliszalámi, a tokaji aszú, az unicum mellé talán nemsokára felsorolhatjuk a mi értékeinket is. Persze az előbb említettek már EU által eredetvédettek is, ám sebaj, mi egyelőre beérjük a szimpla hungarikum jelzővel.

Hungarikum fesztivál a fehérvári Megyeházán

Mit nevezünk hungarikumnak? Minden olyan dolgot ami magyar (néphagyományt, tárgyat, ételt, italt, építészeti alkotást, műalkotást, természeti tájat, növényt, állatot, stb.) és ami ezen belül az ország egy adott területére jellemző, különleges helyi érték. Ami azonnal és összetéveszthetetlenül előhívja az emlékezetből az adott tájegység nevét vagy fordítva, a településről jut eszünkbe az a bizonyos kincs. 

Mi ugrik be elsőre, ha azt írom Cece? És ha azt, hogy Ezerjó?

Ugye mindenkinek a paprika és Mór volt a válasza? Nos, ők már továbbjutók a hagyományos élelmiszer kategóriában. Melléjük társult még ugyanebben, a székesfehérvári libafertály, (Én szívem szerint Kató nénit is mellétenném, hisz ő és a libafertály elválaszthatatlanok voltak egymástól. Nem véletlenül állítottak szobrot az ország leghíresebb fertályos asszonyának a fehérvári Liszt Ferenc utcában.) és a pákozdi rigójancsi sütemény.

 Őshonos állat kategóriában a csákvári Gidrán (kevésbé ismert őshonos lófajta) ménest és a pusztaszabolcsi óriásgalambot választotta ki a zsűri. Természeti környezeti elem kategóriában továbbjutók a szári Fáni völgy és a soponyai bagolyfüves terület. A hagyományos kézműves termékek közül a székesfehérvári bicska (mely egyaránt alkalmas a birkák lábának körmözéséhez és szalonnázáshoz is. Igen, régen nem hordhatott a pásztor egy egész Teleshop-os késkészletet. Körmözött evett, evett körmözött. Így ment ez!) valamint a csákvári tűzálló fazekas termékek és a kolomp nyertek. Épített környezeti elem kategóriában legértékesebbnek a verebi 18.századi színháztermet, a lajoskomáromi Fülöphegyi pincesort, székesfehérvár településszerkezetét és Szent István király sírját és szarkofágját találták. (Utóbbi kettőn meghökkentem. Hogyan lehet hungarikumnak jelölni azt, ami régészetileg, történetileg nincs megfelelően alátámasztva? Erről bővebben a "Kirakatszöveg nélkül" című oldalon írok. Mindkettő egyedülálló, a sír biztosan itt van valahol a bazilika területén, a szarkofág pedig gyönyörű. Tény, hogy mindegyikről Fehérvár jut az ember eszébe, de legyünk pontosak, ha már ekkora értékről van szó!)

Mindezek mellett ott lesz még az etyeki borvidékről a budai juhfark, az agárdi pálinka, a mohai húshagyókeddi tikverőzés, a székesfehérvári bölcsőcske népszokása és a nem mellékesen a gombfoci is. Meglepődtek? Ez kifejezetten magyar találmány, s rajtunk kívül csak a brazilok játszák, de ők is csak azért, mert magyar disszidensek megismertették velük.

Már régóta hungarikumként említik a mezőföldi napraforgóvirág-mézet, a fehérvári kukoricás kenyeret, az alsószentiváni diót. Mindegyikből keveset termelnek, ezért fontos árucikknek számítanak már az uniós piacokon is.

Megyénk továbbjutott értékei szám szerint:

Alcsútdoboz (2)

Besnyő (2)

Bicske (5)

Cece ( )

Csabdi (1)

Csákvár (6)

Ercsi (1)

Gárdony (2)

Iváncsa (1)

Kápolnásnyék (1)

Lajoskomárom (1)

Moha (1)

Mór (1)

Nadap (1)

Pákozd (8)

Pusztaszabolcs (8)

Pusztavám (1)

Soponya (1)

Szár (5)

Székesfehérvár (13) + megye (1)

Vál (1)

Velencei-tó (1)

Vereb (1)

Vértesboglár (1)