Bejegyzések
A ladányi Nádasdy-kastély, avagy a Fejér megyébe csöppent Tudor-stílus
Itt a tavasz végre! Ki lehet szabadulni a panelek fogságából, el lehet indulni a megyében izgalmasabbnál klasszabb felfedezőutakra. Én nagyon megszenvedem a telet minden évben. Gyűlölök fázni. A hidegben szó szerint sorvadásnak indulok. Csak amiatt szoktam életben maradni, mert várom a tavaszt. Ami most újra itt van!
Ennek örömére máris kirándulni hívom önöket. Tudják mennyi csodálatos kastélya van Fejér megyének? Az országban bízvást megverekedhetnénk ezügyben az első helyért. Rögvest belekezdek a kedvencem bemutatásába, s majd sorban a többit is megismertetem kedves olvasóimmal.
Már több, mint egy éve éve annak, hogy befejeződtek a Nádasdy-kastély homlokzatfelújítási munkái Nádasdladányban. A fúrás-faragást-renoválást 2009. október 26-án kezdték és 2010. szeptember 24-re fejezték be. Az épület belsejének rendbe hozatala folyamatos, ettől függetlenül a kastély látogatható.
 | ||
| A kastély egy 19. századi képeslapon |
A múlt század óta történt egy s más, némi háború, ettől aztán kissé amortizálódott a csomagolás, ezért is vált sürgetővé a restaurálás. Nemcsak Fejérben de az egész országban nincs párja ennek a gyönyörű épületnek.
Történetét a 18. századtól kezdem el mesélni. Ekkor a települést még Sárladánynak hívták, s 1736-ban került báró Schmiedegg Ferenc tulajdonába. Két évvel később a korízlésnek megfelelő barokk stílusú kastéllyal gazdagodott a hely, ez lett a mainak az elődje. A körülötte lévő uradalommal együtt 1851-ben vásárolta meg az épületet gróf Nádasdy Lipót. Lipót gróf Komárom megye főispánja és a Hétszemélyes Tábla bírája volt. Az új birtok megszerzése után ide helyezte át rezidenciáját.
 |
| Ilyen gyönyörű ma |
Az átalakítás már fia, Nádasdy Ferenc nevéhez kötődik, aki az ő halála után, egyszem örökössé válva az egész Nádasdy-vagyon birtokosa lett. Az újító szellem a falucskát sem hagyta változatlanul, 1959-ben új nevet kapott: Nádasd-Ladány. Az épületből pedig új főszárnyat építtetve, a barokkot eltüntetve megalkotta ezt a magyar földön rendkívül furán ható, mégis csodásan illeszkedő Tudor-stílusú kastélyt. Amikor én először megpillantottam képen az épületet nem hittem el, hogy a mi országunk területén van. Persze ha valaki komoly tudósa az építészeti stílusoknak nem "verhető át" ilyen könnyedén, nekem sajnos többszöri megszemlélés kellett ahhoz, hogy felfedezzem a különbségeket. A terveket egy budapesti, a kivitelezést pedig egy székesfehérvári építész végezte. (Linzbauer István és Hübner Nándor).
Az 1500-as évek angol és skót kastélyaira emlékeztető stílus cseppet sem véletlen választás eredménye. A család igen ősi múltra tekint vissza, és Ferenc gróf úgy gondolta, ezzel tudja leginkább kifejezni a sok-sok évszázados dicső múltat és az újrakezdést. A módi választásához az is hozzátartozik, hogy sokáig úgy hitték, a család rendelkezik angol gyökerekkel is.
A belső helyiségek közül is a legszebb az ún. Ősök Csarnoka, mely a családtagok arcképeinek elhelyezésére készült, míves faburkolattal, kovácsoltvas díszítésekkel, káprázatos márványkandallóval. és gyönyörű üvegablakokkal. Szerencsére átvészelte a kastélyban zajló, II. világháború utáni dúlást-rombolást-kifosztást. A képeket sikerült még idejében a Magyar Nemzeti Galériába szállítani. Másolataik onnan kerülnek apránként vissza a falakra. Az eredetieket restaurálni kellene előbb, ám ahhoz sok-sok pénz szükségeltetne. Megúszták az elrablást a kovácsoltvas csillárok is, mivel egy-egy darab két mázsát nyom és az ajtón sem férnek ki, ezért a teherautóval fosztogatni érkező német tiszt kénytelen volt hátrahagyni őket nekünk. A faragott bútorzatú könyvtár is többé-kevésbé jó állapotban maradt fenn. A berendezési tárgyakat a kor legnevesebb mesteremberei készítették: Jungfer Gyula díszműkovács, Thék Endre asztalos, Kratzmann Ede és Forgó István üvegművesek. A családi könyvgyűjtemény darabjai szétszóródtak, különböző magángyűjteményekbe kerültek. Ezek visszaszerzése is folyamatban van.
Az eredeti bútorokból összesen három darab maradt. Két szék és egy szekreter, melyek az írószobában láthatóak. A többi berendezési tárgy egyéb múzeumokból került ide.
Nemcsak új stílust kapott az épület, hanem a korabeli technika legfrissebb vívmányaival is ellátták. A lakók életét az akkor fantasztikusnak számító beszélőcső hálózat, "telegráf" (zsinóros csengő), folyóvíz, gázvilágítás, és légfűtés tette luxuskényelművé. A meleget, a pincében elhelyezett tőzegkazánok biztosították. Vízvezeték hálózta be az egész uradalmat ez tette lehetővé a gyep és a növények öntözését, s még az istállók is vezetékes vízzel voltak komfortossá téve. 1910-ben a gázvilágítást elektromosra cserélték.
Természetesen nem hiányozhatott egy hatalmas angolpark sem kanyargós, romantikus utakkal, melynek közepén mesterséges tó is széplett, vízeséssel és bástyaszerű víztoronnyal. A tájképi stílusú kastélypark kialakítása Kálmán János főkertésznek köszönhető. Ma ebből 22 hektár járható be. Sajnos a tóban nincs víz, mivel a lejjebb fekvő faluba szivárogna át és veszélyeztetné a házakat. A megoldás folyamatban van, így remélhetőleg hamarosan ez is eredetihez hasonló állapotba kerül.
Míg e sorokat leírtam az jutott eszembe, hogy vajon még hány múlt-őrzőnkről fogom ugyanezt elmondani: "a háború után teljesen kifosztották"? Esterházy, Nádasdy és az alább következő Festetics kastély egyforma sorsban osztoztak. Úgy érzem nem baj, ha itt felhívást intézek az olvasókhoz. Bárki, aki tud segíteni az elkallódott de még létező értékek felkutatásában, az tegye meg! Kerüljenek helyükre a múlt darabkái, őrizzék őket ott, ahol létük újra értelmet nyerhet, ahol igazi jelentéssel bírnak!
Ide vágó olvasmányként ajánlom Nádasdy Borbála grófnő könyveit és Sisa József a kastélyról írott könyvét. Mindegyik megvásárolható a kastély pénztárában, de a grófnő könyvei a könyvesboltokban is.
Jótanácsok, információk!
A kastélyban nagyon hideg van, vastagon öltözzenek fel, olyan cipőben menjenek, amiben nem hűl le a lábuk. Mivel nemrég nyitottak, ezért eddig csak temperáló fűtés volt az épületben, ami csak épphogy meleg.
A tárlatvezetést mindenképpen ajánlom mindenkinek, mert utána még vissza lehet menni nézelődni, így a kastély bejárása több órát is igénybe vehet.
 |
| Sárrét térképe |
Nyitvatartás szezonban: | április 1. - december 20. | naponta 10 - 18 óráig |
szünnap: hétfőnként | ||
Nyitvatartás szezonon kívül: | A kastélypark egész évben ingyenesen látogatható | |
Cím: | 8145 Nádasdladány Kastélypark 1. GPS-be a Kastély út címet programozzuk! | |
Telefon: | + 36 22/590-015 + 36 20/53 60 936 |
0 Responses to “A ladányi Nádasdy-kastély, avagy a Fejér megyébe csöppent Tudor-stílus”: